1.

Néhány órával ezelőtt feltámadtál. Pontosabban feltámasztottak. Gondolkodás és kérdezés nélkül, csak mert ez a szokás, hátha lesz még ebből valamiféle élet, foghatjuk még egy kicsit a kezed, vagy láthatjuk a döbbenetet a szemedben, amivel évek óta beszélsz, vagy érezhetjük a szádba ragadt ételek túlvilágra költöző szagát. Miközben száguldok hozzád az autópályán, szól a rádióban a Matafixtől a Living Darfur. You shall rise, fel fogsz támadni. Fasza.

Eszembe jut vezetés közben a boltos történet. Sajtot kértél az ABC-ben és a csemegepultnál akartál fizetni. Elővetted a pénzt, és adtad volna az eladó kezébe. Először flegmán közölte, hogy a pénztárnál kell fizetni, aztán megismételte, és amikor mégis letetted elé az ötszázast, kiröhögött. Meg kellett volna fognom a fejét a hajánál fogva és beleverni a pultba. Te nem mondtál semmit, rámosolyogtál, pedig akkor még tudtál beszélni. Anyukám, mindig mosolyogtál, amikor bántottak.

Csak néhány hónappal a boltos történet előtt vettem észre, hogy baj van. Amikor a Ráday utcában laktunk albérletben, eljöttél vigyázni az unokádra, hogy kimehessünk a Szigetre. Akkor szakadt rám a felismerés, mint egy játszótéren önfeledten játszó gyerekre a hintaállvány, hogy kezdődik. Kezdődik nálad is, ami a nagymamát négy év alatt elvitte. Éppen indultál haza Szegedre, a Nyugatiból ment a vonat. Láttam, hogy zavart és nyugtalan vagy. Kérted, kísérjelek le a kapuba. Amikor leértünk, kérted, menjünk ki együtt a pályaudvarra.

- Anyukám, hát tudod, hogy a gyerek fent alszik a harmadikon, hogy hagyhatnám itt egyedül?

- Hozd le, betesszük a babakocsiba és eljöttök velem. Én nem tudom, merre kell menni.

- Földrajztanár vagy, a világon bárhová el tudnál menni a térképeiddel.

- Én azt a térképet már nem értem. Nagyon félek.

Hívtam neked egy taxit, megmondtam a taxisnak, hogy tegyen fel a vonatra, adtam pénzt is. Visszamentem a szuszogó kis kétévesemhez, befeküdtem mellé az ágyba és csendesen zokogni kezdtem. Jó gyorsan és intenzíven kellett sírnom, hogy mire felébred a kis aranyhajú, ne lássa, hogy amíg ő nyálcsorgatva szendergett a forró augusztusi délutánon, addig az anyukája belezokogta magát az előtte álló küzdelembe.

Miközben az anyukáját meg egy idegen sofőrre bízta.